/> /> Korrupciókutató Központ: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 254 közbeszerzésből 253-at adott oda verseny nélkül | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Korrupciókutató Központ: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 254 közbeszerzésből 253-at adott oda verseny nélkül

A Korrupciókutató Központ Budapest jelentése szerint aa Nemzeti Kommunikációs Hivatal korrupciós kockázati szintje 0,992-re ugrott. Ez a kirívó adat az ismét romló országos trendek csúcspontja.


Szinte hihetetlen adatot tett közzé legfrissebb jelentésében a Korrupciókutató Központ Budapest: a Nemzeti Kommunikációs Hivatal tavaly 254 közbeszerzési szerződést kötött, ám ezek közül

mindössze egyetlen esetben volt valódi verseny, azaz legalább két ajánlattevő. A többi 253 eljárásban egyetlen induló volt, így a hatóság korrupciós kockázati szintje rekordmagas, 0,992-es értéket ért el.

A 2024-es kedvezőbb folyamatok után tavaly ismét romlott a helyzet a magyar közbeszerzések terén: nőttek a korrupciós kockázatok és az egyetlen ajánlattevővel lezárt eljárások aránya

– írta a 444.hu a Korrupciókutató Központ Budapest jelentése nyomán.

A szervezet 1998 óta vizsgálja a magyar közbeszerzéseket, mostani elemzésük a tavaly szeptember 30-ig terjedő időszak adatait dolgozza fel, közel 437 ezer tender eredménye alapján. Tavaly az első három negyedévben

az uniós és a hazai finanszírozású szerződéseknél egyaránt nőtt a korrupciós kockázat. Az uniós források esetében a mutató – 2023 után ismét – átlépte az Európai Bizottság által meghatározott 0,1-es kritikus értéket.

A minisztériumi közbeszerzéseknél 2022 és 2024 között enyhén csökkent, a védelmi célú beszerzéseknél pedig enyhén nőtt a kockázat, tavaly azonban mindkét területen meredek emelkedés kezdődött. Szeptember végére a minisztériumoknál 0,395-ös, a katonai beszerzéseknél pedig 0,616-os értéket mértek. Eközben a MÁV-nál 2015 óta 0,15-0,29 ponttal magasabb a korrupciós kockázat a hazai átlagnál, és ez az elmúlt két évben sem változott. Kedvezőbb a kép viszont a kórházaknál és az egyetemeken, ahol 2021 óta mindkét területen csökken a kockázati szint.

A jelentés külön foglalkozik 13, a kormányhoz köthető kulcsszereplő szerződéseivel. A tendereken kiosztott pénzek több mint 7 százaléka, az uniós forrásból finanszírozott közbeszerzéseknek pedig mintegy 13 százaléka landolt ezeknél a vállalatoknál.

Bár e cégek súlya tavaly és tavalyelőtt kisebb volt a közbeszerzésekben, mint korábban, a hozzájuk kapcsolódó, verseny nélkül elnyert tenderek aránya jelentősen nőtt. Ez különösen az uniós finanszírozású szerződéseknél volt látványos: a mutató a 2023-as 0,025-ös szintről tavaly szeptemberre 0,568-ra lőtt ki. Ez azt jelenti, hogy az uniós pénzekből kiírt tendereknek már több mint a fele verseny nélkül került a NER-közeli cégekhez.

Az elemzés szerint „a politikai favoritizmus intenzitását jól mutatja, hogy 2025-ben a 13 legnagyobb szereplőhöz kapcsolódó vállalatok nyerési esélyei elérték a 2,4-et – ez négyszerese a többi magyar vállalatnál megfigyelt mediánértéknek (0,6)”.

Az uniós finanszírozású szerződéseknél a különbség még nagyobb: a kleptokráciához kötődő cégek nyerési esélyei 4,125-re emelkedtek, ami több mint nyolcszorosa a többi magyar vállalaténak.

A magyar kormány az uniós helyreállítási tervben vállalta, hogy az egyajánlatos közbeszerzési eljárások arányát tartósan 15 százalék alatt tartja mind a hazai, mind az uniós finanszírozású tendereknél. Az Európai Bizottság saját értékelőrendszere szerint a 10 százalék alatti arány számít alacsony kockázatúnak, míg a 20 százalék feletti már magas kockázatot jelez.

Frissítés:

Cikkünk eredeti verziójában a Nemzeti Kommunikációs Hivatal helyett tévesen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot neveztük meg. Ezért az érintettek és olvasóink elnéuését kérjük, valamint az NMHH kérésére az alábbi helyreigazító-közleményt tesszük közzé:

Valótlanul állítottuk, hogy „a médiahatóság 254 közbeszerzésből 253-at adott oda verseny nélkül” Valótlanul állítottuk, hogy „A Korrupciókutató Központ Budapest jelentése szerint az NMHH korrupciós kockázati szintje 0,992-re ugrott.” Valótlanul állítottuk továbbá azt is, hogy „Szinte hihetetlen adatot tett közzé legfrissebb jelentésében a Korrupciókutató Központ Budapest: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tavaly 254 közbeszerzési szerződést kötött, ám ezek közül minösszesen egyetlen esetben volt valódi verseny, azaz legalább két ajánlattevő. A többi 253 eljárásban egyetlen induló volt, így a hatóság korrupciós kockázati szintje rekordmagas, 0,992-es értéket ért el.”

A valóság fentiekkel szemben ugyanis az, hogy a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) legfrissebb jelentésében az NMHH közbeszerzéseit, továbbá az általa kötött szerződéseket nem vizsgálta, ennek okán az NMHH vonatkozásában semmifajta korrupciós kockázatot nem állapított meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Hang: 4,4 milliárd forintot tettek át Mészáros Lőrinc egyik cégéből a magántőkealapjába
Az Envirotis Holdingból kivett pénz a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került. Közben a cégcsoportnál a vagyonelemek értékesítése is elindult, és a dolgozóktól a gépek felértékelését kérték.


A Magyar Hang információi szerint az elmúlt napokban mintegy 4,4 milliárd forintot vontak ki a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Envirotis Holding Zrt.-ből. A lap úgy tudja, az összeg a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba került, amely szintén Mészáros Lőrinc tulajdona.

A cikk szerint ez gyakorlatilag a cégcsoport szinte teljes likvid vagyona volt.

Egy informátor azt mondta a lapnak, az Envirotis számláin alig két-három havi bér kifizetésére elég pénz maradhatott.

Az Opten céginformációs rendszer adatai alapján a társaság az elmúlt években jelentős nyereséget termelt. A Magyar Hang azt írta, hogy 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban pedig 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el a cég. Tavaly ez 690 millió forintra csökkent.

A lap szerint közben a cég vagyonelemeinek értékesítése is elindult. Úgy tudják, az elmúlt napokban a holding tatai és oroszlányi cégeitől 200-300 millió forint értékben vittek el gépeket, főként földmunkagépeket, valamint más berendezéseket. Azt is írták, hogy a dolgozóknak utasításba adták: becsüljék fel minden értékesíthetőnek tűnő gép értékét, hogy gyorsabban menjen egy későbbi eladás.

„Ezzel lenullázták az Envirotist, innentől ez már egy zombi-cég, idő kérdése, hogy mikor szűnik meg. Ha a holding minden tagja bedől, akár 200-250 ember is utcára kerülhet”

– mondta a lapnak egy volt dolgozó.

A Magyar Hang azt is írta, hogy a vagyonmentés a Mészáros-csoport tagjaiból már a választások előtt elkezdődött. Felidézték, hogy a G7 akkor arról számolt be: a vasútiparban érdekelt V-Híd Network Kft.-ből 4,5 milliárd forintot vontak ki.

Az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata pedig a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft., amely a Cicahomok bánya „rekultivációját” is végzi. A Magyar Hang szerint ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen álló egykori bányát. A cikk azt is írja, hogy a gödörben az elmúlt évtizedekben egy tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.

A lap arról is beszámolt, hogy munkatársaik nemrég a Greenpeace aktivistáival jártak a kft. Oroszlány melletti telephelyén. Azt írták, olyan információkat kaptak, amelyek szerint a szennyező anyagok már a telep területén kívül folyó Pénzes patakot is elérték. Hozzátették, hogy erről a helyszínen saját szemükkel is meggyőződtek, a Greenpeace pedig mintát vett. Ennek eredménye a cikk szerint hamarosan ismert lesz.

A Magyar Hang kereste az ügyben az Envirotist, de a társaság a cikk megjelenéséig nem válaszolt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Fordított a Tisza Párt Pakson, Cseh Tamás legyőzte Süli Jánost
Pénteken megszámolták az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksait is a Tolna megye 3-as számú, Paks központú választókerületében. A múlt vasárnap közölt eredmények után még Süli János vezetett 138 szavazattal, végül azonban Cseh Tamás nyert.


Pénteken az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksait is megszámolták Tolna megye 3-as számú, Paks központú választókerületében. Ez alapján a Tisza Párt jelöltje, Cseh Tamás nyerte a választást, vagyis a párt a múlt vasárnap közölt eredményekhez képest fordítani tudott ebben a körzetben, írja a Telex.

Akkor még Süli János vezetett 138 szavazattal Cseh előtt. A névjegyzékben 2037 átjelentkező és külképviseleten szavazó szerepelt, és ezeknek a voksoknak a döntő többsége a tiszás jelölthöz került.

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint

100 százalékos feldolgozottságnál Cseh Tamás 47,42 százalékkal, 20 880 szavazattal nyert. Süli János a voksok 45,39 százalékát, 19 987 szavazatot kapott a Tolna megyei 3-as számú választókerületben. A Mi Hazánk jelöltje, Janecska Zoltán 6,05 százalékot szerzett.

A Tisza Pártnak így jelenleg 138 képviselői mandátuma van, de ez a szám még nőhet. Több olyan választókerület is van az országban, ahol az átjelentkezők és a külképviseleti szavazók voksai a Tisza Párt jelöltjét hozhatják ki győztesnek.

Süli János a Paksi Atomerőmű egykori igazgatója volt. Öt éven át miniszterként, majd néhány hónapig államtitkárként felelt az erőmű bővítéséért Orbán Viktor harmadik, negyedik és ötödik kormányában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Börtönbe is kerülhet, aki most iratokat semmisít meg: keményen figyelmeztetett a Nemzeti Adatvédelmi Hatóság
A NAIH a kormányváltás körüli pletykákra reagálva figyelmeztetett a jogszerűtlen iratmegsemmisítés következményeire. Hangsúlyozták, hogy a pénzügyi és számviteli iratoknak törvényben előírt megőrzési idejük van.


Miközben a Tisza Párt napok óta attól tart, hogy a kormány a hatalomátadás előtt megsemmisítheti a terhelő dokumentumokat, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) figyelmeztetést adott ki a jogszerűtlen iratkezelés következményeiről. A hatóság ugyanakkor közölte, nincs információja arról, hogy bármelyik állami szervnél történt volna ilyesmi.

A NAIH hangsúlyozta, hogy a közérdekű adatokat tartalmazó iratokat csak szigorú szabályok szerint, például megfelelő engedélyezés és levéltári jóváhagyás után lehet megsemmisíteni.

„Különösen kiemelendő az, hogy az államháztartási, illetve a számviteli szabályok a kötelezettségvállalások, a pénzmozgások, az azokra vonatkozó dokumentumok jogszabályban meghatározott időpontig történő megőrzéséről rendelkeznek, azokat e meghatározott időpont előtt törölni, selejtezni jogszerűen nem lehetséges” – áll a közleményben.

A Belügyminisztérium néhány napja közölte: március 20-án és 26-án vásároltak két közepes teljesítményű iratmegsemmisítőt. A tárca ezt azzal indokolta, hogy a korábban használt gépek elromlottak és nem lehetett őket megjavítani. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke korábban bejelentette, hogy létrehoztak egy olyan online felületet, ahol névtelenül lehet feltölteni azokat a dokumentumokat, amelyeket a bejelentők szerint megsemmisítés fenyeget. A pártelnök szerint több minisztériumból és háttérintézményből is olyan hírek jutottak el hozzájuk, hogy felpörgették a titkosított és esetlegesen terhelő iratok darálását. Aki megszegi a vonatkozó törvényeket, az közérdekű adattal való visszaélés bűncselekménye miatt felelősségre vonható.

„Emellett a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét, illetve az arra vonatkozó adatkiadási, illetve tájékoztatási kötelezettséget akadályozó, azt ellehetetlenítő magatartás fegyelmi, munkajogi felelősség megállapítását is megalapozhatja” – figyelmeztetett a hatóság.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Döntött a kormány a védett üzemanyagár meghosszabbításáról
A miniszter bejelentette, hogy a leköszönő kormány a szerdai ülésén döntött a védett üzemanyagár meghosszabbításáról. A miniszterelnök már alá is írta a vonatkozó rendeletet.


Az utolsó pillanatban lépett a leköszönő kormány: meghosszabbították a védett üzemanyagárat, de a labdát azonnal át is dobták az új Országgyűlésnek, amelynek így ez lesz az egyik első, azonnali döntést igénylő feladata. Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebookon jelentette be, hogy a távozó kabinet a szerdai kormányülésen döntött a védett ár fenntartásáról, és az erről szóló rendeletet a miniszterelnök már alá is írta, közölte az MTI. A miniszter ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a hosszabb távú megoldás már az új parlament feladata lesz.

„Ahhoz, hogy a kormányváltás után is védett üzemanyagár legyen, az új Országgyűlésnek is ennek megfelelő döntést kell hoznia, ezért a szükséges jogszabályt az Országgyűléshez benyújtjuk, arról az új parlament azonnal dönthet” – fogalmazott Gulyás.

A miniszter hozzátette, a leköszönő kormány biztosítani fogja a rendezett és gyors átadás-átvétel feltételeit. A bejelentés közvetlen előzménye, hogy Magyar Péter pénteken felszólította a kormánypártokat, hosszabbítsák meg a védett árra vonatkozó intézkedést május végéig, mivel az a Tisza Párt kormányra lépése előtt lejárna.

Magyar Péter csütörtökön egyeztetett Hernádi Zsolttal, a Mol elnök-vezérigazgatójával, a találkozó után pedig a Tisza Párt közölte: a felek megállapodtak arról, hogy fenntartják a védett üzemanyagárat.

A védett üzemanyagár lényegében egy kormány által meghatározott árplafon a 95-ös benzinre és a dízelre, ami a magyar rendszámú járművekre vonatkozik. Bár az intézkedés a lakosságot védi a világpiaci árak ingadozásától, szakértők szerint a rendszer már recseg-ropog és torzítja a piaci folyamatokat.

A védett ár jövőjéről szóló döntés az új Országgyűlés egyik első feladata lesz. A parlamenti munka előkészítése már zajlik, a Tisza Párt egyeztetett a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk képviselőivel. Az új Országgyűlés alakuló ülése várhatóan május 9-én vagy 10-én lesz, amelyre Magyar Péter országos rendezvényt is hirdetett a Kossuth térre.

A védett üzemanyagárat a kormány március elején vezette be, a jövedéki adó csökkentésével és a stratégiai készletek egy részének felszabadításával együtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: